Elkezdődik a blog!

Ez egy családi blog lesz, ami arról fog szólni, hogy mi, a Molnár család milyen őrültségeket csinálunk együtt. Ami köré építkezünk, az természetesen a meccsre járás. De hogy izgalmak is legyenek benne, és ne csak egy egyszerű “ittisésottisvoltamsületlenség” aköré fogunk építkezni, ahol családként vettünk már részt.

Csapjunk is bele a közepébe!

Alexander, a kisfiúnk 2013.03.26-án, egy rendkívül hideg és hóhullásos nap éjszakáján látta meg a napvilágot. Vagyishát pontosabban, hogy igaz is legyen amit írok, ez inkább holdvilág, és több beltéri izzó fénye volt … A család, azaz Apa és Anya nagyon boldog, de persze felüti a kérdés is a fejét, hogy hogyan is lesz ezután?! Mi egy olyan párt alkottunk eddig, akik szerettek a Ferencváros-futball (és néha kézi-, vízilabda, jégkorong) meccsek aktív résztvevői lenni. Hát mit van mit tenni … Apa nem marad otthon a gyermekkel, de meglepő módon Anya sem szeretne kimaradni a “frenetikus atmoszférából”, amit mostanában a foci stadionokban tapasztalni lehet.

Tehát hogy tényleg in medias res legyen a kezdés, Alexander az NBI 2012/13-as szezon 23. fordulójában a Puskás Ferenc Stadionban 2013. április 13-án 6400 más nézővel együtt tiszteletét is teszi. Pontosabban elgurítja őt Édesanyukája és Édesapukája a babakocsiban. Nem mondom, a hőmérséklet nem volt túl kellemes, de azért nem volt egy Békéscsaba MK, még a Détári időből … Ezen a meccsen, és a szezonban végig a vezetőedző Ricardo Moniz, a holland “mágus”. A meccs nem volt amúgy túl izgalmas, de legalább sok góllal ért véget, és pozitív kicsengéssel, mert mi nyertünk, mégpedig 4-2 arányban.

Alex fiúnk nagyon jól viselkedett. Végig aludta az egészet, nem volt egy hangja sem. Nem zavarta a zaj, a hangzavar, ami körülvette. Nagyon-nagyon büszkék voltunk rá, és persze ez azóta is kitart.

Sajnos azóta eltelt egy kis idő, ez a szezonunk nem is záródott valami fényesen. De mivel Anya nem gondolkodott előre, leginkább csak útólag, ezért nem jegyezte fel, hogy a kisfia még melyik meccseken vett részt. De biztosíthatok róla mindenkit, hogy sokkal többön volt kint, mint nagyon sok más ember, aki “Fradistának” vallja magát.

De elérkezett a 2013/14-es szezon téli szünete. És örömmel jelentem, hogy a tavaszi szezont már aktív blogolással fogom tölteni, és ország-világ tudtára adom, hogy a kis családommal együtt merre járunk a nagyvilágban a futball és más sportágak örömeiért!