Most pótolom, ami eddig elmaradt. Írok a vénaszkennerről és a Debrecen elleni hazai edzőmérkőzésről. In medias res fogom kezdeni a biometrikus beléptetéssel.
Lehet, hogy sok embernél ki fogja verni a biztosítékot az álláspontom, de azért megosztom veletek, hogy mit gondolok erről az egészről, ami mostanában lengi körbe a Ferencvárost.
A tenyerelésről:
Ez a vénaszkenner egy teljesen új keletű beléptetési eszköz, ami arról szól, hogy rátenyerelsz egy ilyen fityfaszra, ami a kézfejedben futó ereknek az egyediségét úgymond lefényképezi. Erről eltárol egy dokumentumot, amit összekapcsol a számítógépes rendszer a neveddel, arcoddal, telefonszámoddal stbstb, és azt is vezeti, hogy van e érvényes belépőd az éppen aktuális összecsapásra.
Ez egy hihetetlenül gusztustalan és mocskos húzás volt szerintem a klub részéről, ahol a klub egyenlő Kubatov Gáborral, sőt mi több, törvénysértő is. Én váltig állítom, hogy ezt az elnök úr egyes egyedül találta ki, hogy mennyire fasza lesz. Összességében amúgy, utánaolvasva ennek a biometrikus beléptetési eszköznek, tulajdonképpen semmit sem tudnak vele kezdeni, mindenesetre akkor is felháborító. Evvel a lépésével tetézte az előzőleges jegyár emelését. 20% volt beígérve, amit nagy jóindulattal sem sikerült betartani.
Ezek voltak a puszta tények, és akkor most jöhet, hogy én mit gondolok erről.
És teljes mértékben egyetértek és támogatom azokat az embereket és csoportokat, akik emiatt az eleve elrendelés miatt válaszlépésként távol maradnak a csapat hazai meccseitől. (Bár, ahogy olvasom, lehet, hogy az idegenbeliektől is, mert sajnos oda is fog kelleni az új szurkolói kártya.) Ezek után majd a stadionon belüli hangulat egyenlő lesz a nullával. De hogy ne legyen ennyire egyszerű az egész, én mégis úgy döntöttem, hogy be fogok menni és meg is csináltattam ezt az új cuccot. Hogy miért is? Az első és legfontosabb dolog az volt, hogy nem szeretnék lemaradni a szeretett klubcsapatomnak a mérkőzéseiről. Másodsorban pedig azt gondolom, hogy arra, hogy az egyes egyének és a szervezett szurkolók ezt a lépést nem teszik meg, Kubatov első emberünk felállva tapsol. Ugyanis a napnál is világosabban látszik az, hogy sajnos neki ránk nincsen semmi szüksége. A “renitenseket” el kell távolítani. Ennek megfelelően emelkedtek az árak, jött be a tenyérszkenner, utazik a futballistáinkkal és intézi a beléptetést a Fradi-secu és stb.
Ennyit erről.
És akkor az edző mérkőzés:
A bajnokságnak vége. De az edzéseket viszonylag hamar el kell kezdeni, mert hogy jönnek az EL megmérettetések. Ennek fényében a csapat nem is kap valami hosszú szünetet. Nagyjából két hét pihenés után teljes erőbedobással vetik bele magukat a munkában. Ki is írják az első, és úgy néz ki, hogy egyetlen sajtónyilvános felkészülési meccset. Az ellenfél nem más, mint a mennyei bajnokságunk aranyérmese, a Debrecen.
A játékosok eddig csak jöttek-mentek. Elment többek között Julian Jenner, Aleksandar Jovanovic, és kirakták a csapatból Leonardót is. Én egyet értek mindegyikkel. Az először említett játékos egy hisztis kurva volt, akinek sűrűn elgurult a gyógyszere. A másodikra nincsen rossz szavam, viszont szerintem nem ide való volt. Az utolsó egyén pedig egy roppantul bomlasztó valaki lehetett, aki többször megengedhette magának, hogy ne jelentkezzen időben játékra. A játéktudásukhoz semmi kétség nem férhetett, viszont ők nálam sem maradhattak volna. Muhamed Besic is el fogja hagyni az egyesületünket. Ő részt vett a VB-n, szóval ő egy nálunk sokkal jobb helyre hivatott. Kívánunk neki nagyon sok sikert és kevés kispadot! Ami aggasztó, hogy egy csomó focista közül, akiket igazoltunk, egy olyan sincs, akinek örülni lehetne. Jött ide Bundesliga csatár, aki egy kiégett, levezető játékos. Egyszeres magyar válogatott, akiért pénz is adtunk, de minek … Nevesincs, kukázott valakik, javarészben védekezők.
És akkor a mérkőzésről. Ott volt az egész család. Két pici gyerekkel. Belépőt kellett váltani, 500Ft-ért, amit csak aznap lehetett megtenni. És nyitva volt 3, azaz három darab pénztár. Nem állítok nagyot, ha azt mondom, hogy volt olyan, akinek a félidő környékére sikerült bejutnia. Ez annyit tesz, hogy nagy volt az érdeklődés, ennek fényében a sor is, az ott dolgozó kislányok pedig végtelenül egyszerűek, lassúak és nyomorékok. Játszottak az új szerzemények is. És körülbelül ennyi, ami említésre méltó velük kapcsolatban. A támadásaink haloványak, mint egy sokadszor 90 fokban mosott mez, aminek már az anyaga is megfoszlott. A védekezésünk elég stabil, de arra nem lehet alapozni, hogy majd valaki bevágja szabadrúgásból, vagy belebotlik egy szögletnél a labdába. Vagy mégis? Dollnak ez a taktikája. Ez a célfutball. Csak ahogy mint Rijekában, itt sem ért célt. Az eredmény ugyanaz, kikaptunk 1-0-ra egy bűntetővel. Persze nem itt kell megverni az ellenfelet, de legalább valami kombinatív összjátékot láttunk volna. De semmi …
És akkor a végére. Mégis van két igazolásunk, aminek lehet örülni. Gera hazatért! Én nagyon-nagyon sok sikert kívánok neki, és nagyon bízom benne, hogy nem az lesz belőle is, ami sok másik elődjéből (pl.: Lisztes Krisztián). És a másik a Pavlovic, aki pedig még egy évre marad kölcsönben a Werdertől és utána opciós jogunk van a megvételére.
Sajnos mostanában a Ferencváros háza táján valami nem stimmel. De reméljük, hogy lesz ez még így se, és kívánunk olyan éveket magunknak, ami valójában megilleti a magyarországi rekordbajnok, nem mellesleg legtöbb szurkolót számláló, legnépszerűbb klubot!
